Serfőző Attila
Búcsú
Átfésült sorokra józanodott reggel
kelt,
hű karod már nem lelt,
a cuppogó fény rozsdás napot vetett
ásott homlokomra.
’Miért, s ha nem úgy lett volna’
ujjaim közül ma útra kél,
fújja , fújja, fújja
a hitvány déli szél.
-
Ma hétköznapot ünnepelt a reggel,
egy
megszokott másnapot,
s néhány lábadozó gondolat-csöndet.
-
…majd esőkor sem villámlik,
elfogynak a léptek,
felszáradnak a könnyek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése