Mirian - Mégis

Mirian

Mégis

Ártatlan hóba lép
mint eltévedt emlék
nyoma hófehér
alig hagy jelzést
hangja nincs
némán megy tovább
- mégis
mosoly lenne ajkain
ha megszólítanád.
Álom volt… feledés
sok kóbor éjszakán
hűtlenül tagadta
mit sorsa megkívánt
ment fejetlen
hangos utakon
szívének kereste
az igaz szót vakon.
Ha ma keresnéd
úttalan-utakon
sehol sem lelhetnéd
már nincsen egyedül!
Angyali a kedve
nyomában nevetés
szárnyakon kíséri
egyetlen kincse!
Zsebei üresek
mégis gazdagabb
bárkinél e földön
mert vele van
a szerelem
és nem álmodott
többről!