Novák László - Várok s csak várok

Novák László

Várok s csak várok.

Várok,
Háborgatlan tengeren,
körbe-körbe evezem,
s csak várok.

Pad alattam enyészetbe,
fullad úgy a végtelenbe,
s csak várok.

Órámon a mutató,
éveimet számláló,
s csak várok.

Az idő lényegtelen,
ezt felfogni képtelen,
s csak várok.

Múltba szökött árnyak,
jeltelen támadnak,
s csak várok.

Érzelmeim viharán,
már megült a magány,
s csak várok.

Cérnaként szakadt szavak,
bújtatnak gondolatnak,
s csak várok.

Ha álmaimat merem,
dézsába tölt szűretlen,
s csak várok.

Múlt, jelen, jövő, egyetlen,
eggyé olvad a szememben,
s csak várok.

A kezeimet tördelem,
hiábavaló gyötrelem,
de csak,.....csak várok.