2013. július 17., szerda

.kaktusz - A szeretet szép



.kaktusz

Tudod arra gondoltam,
hogy a szeretet szép, mint a szivárvány,
de azért hasonlít a bogárhoz inkább,
a katicához, amelyik akkor is van,
amikor nem látni,
amelyiknek még a látványa is
a szívet megmelegíti,
csak jó tulajdonsága van,
hasznára van az embernek...
a szerelem pedig, mint a mesében,
mintha a katicát elvarázsolták volna,
és lenne belőle egy nagy madár,
amelyik hívatlanul is az ember ágyára száll,
hogy belé kapaszkodjon, magát kínálja,
a szárnyai segítségével
hogy utasát vigye szebbnél szebb,
csodálatosnál csodálatosabb tájakra...
de van talán úgy is,
hogy gonosz madárrá változik,
nem szárnyalásra invitál,
az ember mellére ráül,
kegyetlenül nyomja,
onnan távozik csak éjszaka,
egy rövid,
alig álomnyi szusszanásra...
néha, mint aki belefárad,
eltűnik egy hosszabb ideig,
az ember már kezdi
a levegőt szabályosan venni,
néha már mosoly is ül az arcára,
amikor az a nagy madár
még nagyobb fájdalmat okozva
kíméletlenül visszaszáll...
kicsit még csábít utazásra,
olyankor, mintha mi sem történt volna,
az ember magáról megfelejtkezve örül neki,
pedig talán azért jön csak,
hogy a sebek ne gyógyuljanak,
hogy csőrével újra, meg újra
fájdalmat okozva
gonoszul kacagva feltépje.

2013. július 9.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése