Nagy Csaba /Gyémánt/ - Május jön

Nagy Csaba /Gyémánt/

Május jön

Holnap már május,
a nyitott szárnyú álmok ránctalan hölgye,
még félve lép,
még csukott a zöld szeme,
de lassan már
árny dereng a megkopott utakon,
hol fény az ék,
s öröm-könnyek között
borulnak virágba a szelíd gesztenyék.

május jön, ragyogás, a várt,
hol a szív még éled, a lélek remél,
csak fájdalom ne élne,
hisz oly biztatón terít a szél
örökség-érzettel
enyhe takarót a tarka rétre,
oly kedvesen, suttogó szavakkal
színez vágyakat a széles alkony,
kell még várj sötét,
ne nézz be ily korán kitárt ablakomon.