Pogány Zoltán - Szonett anyámhoz

Pogány Zoltán

Szonett anyámhoz

... Anya, emlékszel? vajúdtál velem
mély-tavaszi fájdalom ellen
világra hoztál, hogy érezz,
hogy általam talán fény lesz

Küzdelem voltam neked mindég
mint Tavasz, mint Virágok, mint Ég!
súly ott, hol lebegni vágytál -
s nem is maradt csupán ágy, tál...

Ágyúdörej ez, szívem rágja
félsz, önvádak híg kavalkádja:
fájdalmad még meddig tűröm...?

Vagyon, hisz tudod, nékem nem kell;
csak úgy jönne el még egy reggel,
hogy vajúdnod velem öröm...