2014. július 18., péntek

Albert Ferenc - Július



Albert Ferenc
Július
/Áldás hava/

Felizzott az égi kazán,
földre ontja a meleget;
nem áldás e nagy szárazság,
eső csak itt-ott eseget.


Szomjúhozná föld a vizet,
már-már só veri a sziket.


Városlakók, verejtékben
fürdőznek az aszfalt-prérin;
kiürül az utca délben,
eme hőség már-már szédít.


Forró testét víznek adja
népek apraja és nagyja.


Később esőfelhők jönnek,
takarják az izzó Napot;
könnyebbülést hoz a földnek,
ha égi eső záporoz.


A zivatar bár goromba,
de a rögnek szomját oltja.


Isten kegyelmében bízik
jószág és a földnek java;
gazda szemeitől hízik
minden állat az udvarban.


Míg kecsegtet Áldás hava,
bővén jut majd az asztalra.

1 megjegyzés: