2014. július 18., péntek

Bodó Csiba Gizella - Csend-pár-beszéd



Bodó Csiba Gizella

Csend-pár-beszéd



Neked mit jelent?
Mikor köszönt Rád a csend?
Mit jelent az esti, halk,
A hajnali beszédes, álom-zavart,
Déli harangban elúszó,
Vizek felett simuló,
Mámoros erdő-trillában,
Lomb suttogásban lakozó?
Mi a csend, mi nem létező – létező,
Felemelő, felemelkedő?
Hisz csend van-e vajon óceán mélyben,
Van-e csend tűzhányó szívében?
Csend, mire zene hív,
Csend, mire szív dobog,
Csend mögött kérdések,
Elnémult válaszok,
Esti csend ami épp a harangban bújik el,
Felhő-csend mi épp bodrozva úszik el.
Neked mi a csend? – felelj!
Vagy ne szólj!
A csendnek különös nyelve van,
A csend örmény, magas hegyi,
Vagy alföldi, szikár magyar,
Százezer éves űrbeli,
Imamalom-mormogó tibeti,
Vagy templom csendjében sürgeti
A türelmetlen ifjú ara,
Csend az Ige, s az Igen szava.
Csend üzen ősi jeleken,
Csend ül néptelen madár-fészkeken,
Szüntelen figyelés, fegyelem,
Zokogás végén a kegyelem.
Csend ül a szemhéjra, esti csend,
azért majd meséld el mit jelent,
Te hogy éled meg a csendeket,
Szétárad, vagy csendben benn reked?
Éld meg, s élvezd a csendeket,
A minden hangban megjelenteket,
Az a csend neked szól – lehet,
Köszönd a csendet, ha megremeg.

1 megjegyzés: