2014. július 18., péntek

Nagy István Attila - A szerelem volt



Nagy István Attila

A szerelem volt



Téged megvéd a hallgatás,
nem árulnak el mozdulataid,
nem nevezed meg szíved csöndjét,
nem adsz nevet a fuldoklásnak,
vágyaidat nem faggatod,
nem perelsz kihűlt csókokkal,
nem bánt a megdermedt ölelés,
mert nem tudod, hogy, ami benned
hosszú heteken át lángolt,
s most lassan elhamvadni készül,
feszes bőrödön átsugárzott,
karjaidba erőt lüktetett,
combjaidat keménnyé tette,
a fejedtől a sarkadig
kifordított önmagadból,
a szerelem volt, a szerelem.
Azóta én szólok általa.

1 megjegyzés: