Baráth Sándor
Az ősz
Az ősz lantjának
húrja lassan megrezeg,
Később kel a Nap föl, de ont még meleget.
Szegény ez az évszak, mert nagy volt a hőség,
Az aszály elvitte, maradt a gyümölcs még.
Már mi is őszülünk, futnak az éveink,
Nyarunk lassan őszi dallamokkal telik.
Jön a mindent söprő dér, viszi mi maradt,
Ezüstösre festi a talajt, s a hajat.
Számadást készítünk elmúlt éveinkről,
Istenem, mért vagy zord? Égre tekintünk föl.
Szerelmünk is viszed, a szeretet marad,
Fogyóban éveink, lassan a tél matat.
Gubbaszkodunk a fűtőtestjeink mellett,
Rozsdafoltos avar, a sok fa levedlett.
Emlékké váltak az elfutott éveink,
Poharunk ürül, a hosszú tél közelít.
Később kel a Nap föl, de ont még meleget.
Szegény ez az évszak, mert nagy volt a hőség,
Az aszály elvitte, maradt a gyümölcs még.
Már mi is őszülünk, futnak az éveink,
Nyarunk lassan őszi dallamokkal telik.
Jön a mindent söprő dér, viszi mi maradt,
Ezüstösre festi a talajt, s a hajat.
Számadást készítünk elmúlt éveinkről,
Istenem, mért vagy zord? Égre tekintünk föl.
Szerelmünk is viszed, a szeretet marad,
Fogyóban éveink, lassan a tél matat.
Gubbaszkodunk a fűtőtestjeink mellett,
Rozsdafoltos avar, a sok fa levedlett.
Emlékké váltak az elfutott éveink,
Poharunk ürül, a hosszú tél közelít.
https://m.youtube.com/watch?v=z_dKtEnYOMM
VálaszTörlés