Nosztromosz
Emlékezz!
Él még az emléke a
régi érzésnek, a fájó emléknek?
Mikor semmi más nem kellett csak a csönd a lelkednek!
Igen él! Fájt minden… a szó, a szín, az élet. Nem gondoltam jövőt, álmot, igazságot, mert nem létezett! Nem létezett csak a múlt és a kínzó most. Gondolataim messzi világokon jártak, mesék honában háltak. Álmok világában elmerültem, új meséket, új világokat teremtettem, és nem volt ma és valóság, semmi földi balgaság. Elmerültem magamban, lelkem mélyébe kavarodva… kerestem valamit, bármit, ami utat mutatna. De nem volt út, s menedék sem a világban.
Csupán lelkem labirintusában bújhattam el, s szívem dobbanása ilyenkor nem volt más, csak távoli zörej.
Rég volt. Akkor menekültem a világ elöl.
Most… most van, s a mocskos valóság körülöttem.
De félek, most már nem lelem menedékem!
A lelkem, félek elvesztem, elvesztem énem, régi fényem…
Emlékezz!
Emlékszem… és érzem újra kezdődik minden.
Mikor semmi más nem kellett csak a csönd a lelkednek!
Igen él! Fájt minden… a szó, a szín, az élet. Nem gondoltam jövőt, álmot, igazságot, mert nem létezett! Nem létezett csak a múlt és a kínzó most. Gondolataim messzi világokon jártak, mesék honában háltak. Álmok világában elmerültem, új meséket, új világokat teremtettem, és nem volt ma és valóság, semmi földi balgaság. Elmerültem magamban, lelkem mélyébe kavarodva… kerestem valamit, bármit, ami utat mutatna. De nem volt út, s menedék sem a világban.
Csupán lelkem labirintusában bújhattam el, s szívem dobbanása ilyenkor nem volt más, csak távoli zörej.
Rég volt. Akkor menekültem a világ elöl.
Most… most van, s a mocskos valóság körülöttem.
De félek, most már nem lelem menedékem!
A lelkem, félek elvesztem, elvesztem énem, régi fényem…
Emlékezz!
Emlékszem… és érzem újra kezdődik minden.
https://m.youtube.com/watch?v=5eYyDz7u1w0
VálaszTörlés