Kun Magdolna
A hiány és a szív
A hiány mélységéből
nem vezet fel út,
bárhogy kapaszkodunk,
a gyökér visszahúz,
mert a hiány gyökere
földbe vájja magát,
és háncskéreggel védi
könnyes táptalaját,
melyet nem szakít szét
a folyton futó idő,
sem a lanyhulni látszó
vézna embererő.
Így átkos győzelmével
halhatatlan marad,
csak a szív veszti el egészét
a bánat súlya alatt.
nem vezet fel út,
bárhogy kapaszkodunk,
a gyökér visszahúz,
mert a hiány gyökere
földbe vájja magát,
és háncskéreggel védi
könnyes táptalaját,
melyet nem szakít szét
a folyton futó idő,
sem a lanyhulni látszó
vézna embererő.
Így átkos győzelmével
halhatatlan marad,
csak a szív veszti el egészét
a bánat súlya alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése