Balázs Danó Tímea - Csendjel

Balázs Danó Tímea

Csendjel

Szavak, ritmusok, dallamok
cikáznak, pörögve hangadók…
Itt a földön lenn, minden csak
körülöttem… Bár látom, de… nem
én egyikben sem vagyok bent.

Pálcát tört a Karmester felettem,
int: - ím a belőled kifakadottak,
szétnyílt sebeidből vércseppjeid
dobszóként dübörögnek, a végtelen
térbe csendes őrültként tombolnak…

hagyd… ők már saját végzetükbe rohannak,
s ha elérnek valakit … már nem te vagy…
Én téged a Szél ébresztő illatáért,
fagyűrűk hullámzásaként, Madaram
hangjából Magamnak alkottalak… Szela…
nézd… te két verze közti csendjelem vagy!