Illyés Gyula - Nyári újév

Illyés Gyula

Nyári újév 

1
Kánikulában buja rózsafáról
nyesi a szomszéd már a — hervadót.
Úgy szólnak — s abban is az elmúlásról —
hogy túlvigan rikongnak a rigók.
2
A bohó-piros, a híg-édes cseresznye
mellett már savanyú-mosolyú meggy.
Kettős ízükkel nyelvem az eszembe
azt juttatja: minden jó s rossz: elegy.
3
Nem Szilveszter az év igazi vége —
Férfinak annál zordabb forduló
a június nap-éj-egyenlősége —
(Nyárfák pihéje dől, akár a hó.)
4
Januárban még minden újrakezdés,
naponta több fény: diadal, remény
föl s föl! S e nyárcsúcsban is ott a lent! és
megállni — hol? — túl év s remény felén!
5 
Kínja örömét: lányom holnap hozza
haza — már tizenkét napos! — fiát.
Új időszámítást kap szoba, konyha.
Perceit is másképp veri a világ.