2015. május 31., vasárnap

Jóni Barna - Nyár



Jóni Barna /Barnaby/

Nyár

Szalmasziveknek éled a lángja,
s jár ma vigyázva éj parazsán
Könnyü fehéren izzik a lélek
szív zakatolva ver szaporán...
Lágy lufiálom szelleme elszáll
friss szeretőket felzaboláz.
Annyira vágynak éhhel a szépre
nem riogat ma tűz tulipán.
Csak bazsarózsát könnyezi harmat
hajnalidőbe' nyár derekán
Életet ásít, álmai nyílnak,
majd megöregszik szirmaiban.
Lenne vigasság mindig a földön
lány szerelemmel élne legény…
Elcseni csókját, ajka a forrás
megmerül abban hűs vizekért.
Hangaligetnek illata fodroz,
fésüli széllel reggeli nap
Bodzavirágok fátyolesernyők
tartanak árnyat, mint a lugas
Szomjazom én is élni e mámort
el nem ereszt már, szinte ragad…


*

lepkecsodákban rianó rebbenés
feloldozó szélforgatag mennybe emel
szembogarakban szikrázó nevetés
boldog alázattal fényt énekel
szimfóniát a napnak és a holdnak
örömujjongással, mert szépségre lelt
szívekben csordult a tavasz, él a
nyíló nyár meghatódva hajnal kél
hajlong a nyír, a nyár, szomorúfűz
lágy lélek-hangon dalolni kezd
csokorba-fonottan lány- liliom-szűz...
friss a reggeli harmat könnyet mesél
zöld levelekre sír párta-szirom
harang kehely fehér uszály lebeg
nap, fényt szitál szeretve áldani fon
meleggel, ölelgetőn, mert így szeret…

1 megjegyzés: