Vadrózsa
Ott vagyok!
Néma éjben kísér
egy merengő gondolat.
Fekete fátyol csillagai között megbújt imám.
Már nem alszik a felismerő öntudat.
Arcát mutatja a hold
ablaküvegem bámuló falán,
látja ásítozik szobámban a magány.
Most szerető társam az egyedüllét,
vele megtalálom lelkem mély üzenetét,
mit a kattogó világ hazugsága elnyomna.
Belül valami megdobban,
tovább visz a hajnali csendben.
Sosem hallgathatnék valamit szebben,
mi megszólal legbelül,
lelkem ágán ül,
öröm- ódát zeng belső csendemben.
Ott vagyok!
egy merengő gondolat.
Fekete fátyol csillagai között megbújt imám.
Már nem alszik a felismerő öntudat.
Arcát mutatja a hold
ablaküvegem bámuló falán,
látja ásítozik szobámban a magány.
Most szerető társam az egyedüllét,
vele megtalálom lelkem mély üzenetét,
mit a kattogó világ hazugsága elnyomna.
Belül valami megdobban,
tovább visz a hajnali csendben.
Sosem hallgathatnék valamit szebben,
mi megszólal legbelül,
lelkem ágán ül,
öröm- ódát zeng belső csendemben.
Ott vagyok!
https://m.youtube.com/watch?v=s4avf-OdKOM
VálaszTörlés