Nagy Csaba /Gyémánt/ - Júniusba léptél; - Júniusi végén

Nagy Csaba /Gyémánt/

Júniusba léptél

https://m.youtube.com/watch?v=7uvOk1rvKUY

Csak mentél,
nekem hagytad csended, mit az éj ad.

Te még visszaszóltál,
- némuljon a bánat-
de szavam,
mit könnyekben ejtve
szórtam utadra, te már nem hallhattad.

Ígértem pedig,
hajdani lépteddel őrzöm majd örömöm,
- örök vagy és leszel- sejtjeimben így él.

Mégis keresem időm,
mit elhordott a szél, benne nyugalmam,
rózsa-levelekről törölve a port,
arcomról cseppjeim,
telemben
maradtam, te már rég júniusba léptél.

*

Június végén

Évközép, hol
a tavasz sem volt-ban
nyarat bontanának már
a kopott őszi homályos napok,
hol a rét
esők-utáni élénk színeiben
még hallhatnám
örömmel telt
ezüst-csengő hangod,
de a bércek magaslatán,
fönt,
az éveket gyűjtő
rohanó percek szűk ölében
fájó, hogy már
arany-sárgát öltöget a táj.

Amott
a szótlan ég szárnyai alatt
lám
máris
költöző útjukra készülnek a darvak.