Mészöly Gábor
Égrenéző
Tekints az esti
csillagokra!
Nézd, ahogy tűhegynyit pislogva
Üzennek szemedbe a távoli tüzek
Ember csak kiszámolni tudja,
Oly nagyon messziek.
Gondold, érezd meg az
Irdatlan nagy semmit,
És tudd, hogy egy-egy világ
Hozzá mily csekély,
Ne számold, csak érezd,
Mekkora életedre az esély.
Ne számold, ne mérd semmivel,
Mégis tudd, érezd a helyed,
Tudd, hogy benned is egy végtelen
Tölti ki egész lényedet.
Bámulj az éji végtelenbe,
Képzeletbe suhanj át csillagködön,
Ne szólj, csak hallgass.
Vagy ha szólsz. csak annyit mondj,
Köszönöm.
Nézd, ahogy tűhegynyit pislogva
Üzennek szemedbe a távoli tüzek
Ember csak kiszámolni tudja,
Oly nagyon messziek.
Gondold, érezd meg az
Irdatlan nagy semmit,
És tudd, hogy egy-egy világ
Hozzá mily csekély,
Ne számold, csak érezd,
Mekkora életedre az esély.
Ne számold, ne mérd semmivel,
Mégis tudd, érezd a helyed,
Tudd, hogy benned is egy végtelen
Tölti ki egész lényedet.
Bámulj az éji végtelenbe,
Képzeletbe suhanj át csillagködön,
Ne szólj, csak hallgass.
Vagy ha szólsz. csak annyit mondj,
Köszönöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése