Vas István
Kezed
Ránézek csontos,
gyermeki kezedre:
A munka görcse barna bogain,
Szép ujjaidat
nem-múlón színezte
A sok festék, a nap,
a nikotin.
Játékos kéz: ez
feszített keresztre,
És duzzadó dalt
gyöngyözött a kín,
Az agy, a szív egy
hangszer újra. Kezdd te
A játékot figyelmem
húrjain.
Ne félj, csak érj
hozzá és újra peng,
A véges ütemből a
végtelent
Lobbantja égre ez a
könnyű szikra.
Érintsd merészen. Én
meg figyelem,
Mit válaszol
gyakorlott idegem
Kíváncsi és
szeszélyes ujjaidra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése