2016. augusztus 14., vasárnap

Füst Milán - Reménytelenül



Füst Milán

Reménytelenül




Oh gondolataim, gazverte kert,
Hol minden nemes hajtást megtört, földrevert
A vad vihar és oly korán…

De jól tenyész a bűvös, zöld bürök,
Ásitó zsállya s mint a kis bünök,
Úgy pislog ott a mécsvilág reám…

Mivel mulassak itt? Mi az, mi felvidít?
A könnyben termő burjánnal talán?
Csak árnyak vannak itt is, semmi más…
S oh mély homály föd el
S a karjaival itt is átölel Az elmulás.

1 megjegyzés: