Áprily Lajos
Téli út
Téli út
Erdőszél. Porhó indult virradóra.
Zizegve száll, mint a futóhomok.
Friss fátylakat borít a régi hóra.
Erre valaki járt már. Friss nyomok.
Kétféle nyom. Itt küzdhettek a széllel -
vagy egymással? Sok a tiprás jele.
Itt a halál vitt valakit az éjjel.
Nem akart menni, birkózott vele.
Zizegve száll, mint a futóhomok.
Friss fátylakat borít a régi hóra.
Erre valaki járt már. Friss nyomok.
Kétféle nyom. Itt küzdhettek a széllel -
vagy egymással? Sok a tiprás jele.
Itt a halál vitt valakit az éjjel.
Nem akart menni, birkózott vele.
*
Téli panasz
Miért örüljek, tél,
neked?
Nem hív havad, nem
hív jeged.
Valamikor, fagyok,
havak,
hogy vártalak,
szomjaztalak.
Minden csicsonkát
délcegen
kihúztam
utca-széleken.
Íveltem pengö
korcsolyán,
és társam volt egy
régi lány.
Kezét meleg
muff-oduban
fogtam, szorítva
boldogan...
Hol a fiú, a víg s
vitéz?
Hol az a jég? Hol az
a kéz?
- Vigyázz, kerüld a
sík jeget -
mondják. Örüljek,
tél, neked?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése