Nadányi Zoltán - Karácsonyfa; - Karácsony réme

Nadányi Zoltán

Karácsonyfa

Ha most lehajtott fejjel ülsz,
mert karácsonyfa sincs,
ablak felé kacsints,
attól egyszerre felderülsz.

A karácsonyfád ott ragyog
az ablak üvegén,
rakott fa, nem szegény,
hozott neked jeget, fagyot.

Ezüsttől roskad, nem szegény,
csak egy nincs: jó falat
a fán, a fa alatt.
Éhség szikrázik a hegyén.

Alleluja, kaptál te fát,
szikrázik hidegen
az ablaküvegen,
szikrázik egész télen át.

*

Karácsony réme

Karácsony angyala ragyogva röpköd,
ajándék-fája tele minden jóval.
Sötéten baktat, csupasz karóval,
fagyot karcoló hosszú karóval
karácsony réme.

Ő arra jár, hol nem jár az angyal,
ahol sötét a karácsonyeste.
Sötét ablakhoz odaáll lesbe,
hóna alatt a hosszú karóval
karácsony réme.

Jaj, szegényember, jaj, mire ébredsz!
Jaj, nem az angyal lepett meg alva.
Karácsonyfádnak szíved a talpa!
Hegyes karóját szívedbe döfte
karácsony réme.