.kaktusz - A mosolytól szebb a világ

.kaktusz

http://youtu.be/G3-_lERXcpI

 Tudod arra gondoltam,
hogy egy mosolytól
szebbé lesz a világ,
és hogy simogasson,
aki simogatásra vár,
szép szavakat adjon,

aki hallani olyat akar…
és igen, ezek a dolgok
könnyen irányíthatók,
de ami születik az akaratból,
az ész logikus tanácsából,
az lehet kívülről
nagyon tetszetős,
de olyanok csak,
mint fájdalom nélkül a könny,
mint mondanivalótlan a festmény,
mint a színház,
ahol külön életet él
az ember és külön a színész …
a mosoly nem kerül semmibe,
mint ahogy
a szeretetnek sincsen ára,
osztogatni könnyen az igazit
mégsem lehet,
ki kell azt hordani,
s magától jön erre a világra,
akarja,
vagy nem az ember…
ha nincs, csak csinálni lehet
mesterségesen,
ami olyan, mint a valódi,
de csak a külsejében,
mint az élettelen,
gyönyörűn pirosló alma…
van született mosoly,
s van született szeretet,
ők a színfalak mögül érkeznek,
nem kell elővarázsolni
ügyes bűvész módjára
onnan,
ahol nincsen semmi valójában...
a madárka
magától kirepül a fészkéből,
s ahogy
a valódi szeretetet
mutogatni nem kell,
mert szépsége teljében
mutatja meg magát
a szemben, a szóban, a simogatásban,
a mosolyban, az egész emberben,
(soha se lesz belőle vicsorítás)
nem hogy elő kell parancsolni,
azt a táncot elrejteni se lehet ,
belülről sugárzik, nem az agy,
az otthona a lélek.

2012. szept. 25.