Berze Tünde
Csodát várok
Lelkem marja ezernyi
szertefoszlott álmom szürke füstje,
s bár a felhők fölött ragyog a Nap,
engem elkap,
földbe döngöl minden nap
rozsdás vas-fogaival
az idő lánctalpasa.
Boldogság erdőket álmodik nyomorom
üres persellyel kezében,
áldásért könyörögve botladozik
ember gyártotta rögökbe,
s szerelme sem több,
mint véres lidérc
az őrült világ rideg fövenyén.
Nyikorog gerincem,
mint olajozatlan zár nyelve,
s meleg gőzöket lehelő tüdőm,
sárga nyavalya fojtogatja,
de lelkem még él,
szelíden reméli a bujkáló napfényt,
tiszta kendőbe bugyolálva egy érzést.
szertefoszlott álmom szürke füstje,
s bár a felhők fölött ragyog a Nap,
engem elkap,
földbe döngöl minden nap
rozsdás vas-fogaival
az idő lánctalpasa.
Boldogság erdőket álmodik nyomorom
üres persellyel kezében,
áldásért könyörögve botladozik
ember gyártotta rögökbe,
s szerelme sem több,
mint véres lidérc
az őrült világ rideg fövenyén.
Nyikorog gerincem,
mint olajozatlan zár nyelve,
s meleg gőzöket lehelő tüdőm,
sárga nyavalya fojtogatja,
de lelkem még él,
szelíden reméli a bujkáló napfényt,
tiszta kendőbe bugyolálva egy érzést.
http://youtu.be/3YlFllu4WWw
VálaszTörlés