Kosjegyében - Téli táj; - A Tél foglyai

Kosjegyében

Téli táj

Volt
vadvirágszegélyes
útjaimat beterítette
fehér hópehely.
Csillogó fehér hómező
lett a messze táj
fehér hólepel.
A csipkebokor ágain
most egyedül hó az úr.
Alatta didergő hidegben
egy kis nyuszi
meglapul.
Amott
a hómezőben szép
sorjában zöldfenyők;
rettegve kémlelik a tájat
az éles fejszével érkezőt.
a szent ünnepen
legyen szívedben szeretet;
ne engedd, hogy
fenyőfákból
halmozzanak
halálhegyet.

*

A Tél foglyai

Festői téli tájban van örömben részünk,
Mikor kitekintünk reggel szobánk ablakán.
Hatalmas hótakaró látszik a házakon,
Fehér hó pamacs van, zöld fenyők nyakán.
A hófödte utakat egy lélek sem járja,
Fogva tart a hómező, amely öleli a tájat,
Elzárva a világtól - tél foglyaként élünk,
Nem tudjuk elhagyni jó meleg szobánkat.