Radnai István - Diszkrét

Radnai István

Diszkrét

felhőszárnyú alkonymadár
háta mögött a nappal
tollai a dombokra hullnak
tükörablakok csukódnak

mögöttük denevérek
ereszkednek testünkre csukva
hártyás karjaik pihés homály
két szív versengve dobban

mintha őszi tüzeket gyújtanál
s dorombolna a kályha
vöröses-sárga fénnyel

a szobára telepszik alacsony-
röptű sugara a búcsúzásnak
ketten maradunk