Balázs Danó Tímea
Pirkadat
Megtalált. Itt van a
pirkadat.
Megkaptam, mit nem is kértem;
mára megadtad magamat.
Legyőzöd a hajnalt, benne bús harmatot.
Legyőzöd a könnyeket, a holnapi tegnapot.
Legyőzöl hamis árnyakat, megcsillantva fényed;
nem lesz többé semmi, mi volt, hisz érezhetlek Téged.
Kérned nem kell, mindent hátrahagyok;
hátrahagyok színeket, ízeket, illatot.
Elhagytam az érintést, az ölelést, a vágyat,
hátrahagytam minden szépet, mit emberszem láthat.
Csak egyet ne várj kérlek! Csak azt ne kívánd tőlem,
hogy tagadjam a leheletet, a múló testben lelkem!
Ne kérd tőlem, hogy tagadjam a létezés nincs végét,
hogy ne lássam a végtelen szeretet tiszta fényét…
Megkaptam, mit nem is kértem;
mára megadtad magamat.
Legyőzöd a hajnalt, benne bús harmatot.
Legyőzöd a könnyeket, a holnapi tegnapot.
Legyőzöl hamis árnyakat, megcsillantva fényed;
nem lesz többé semmi, mi volt, hisz érezhetlek Téged.
Kérned nem kell, mindent hátrahagyok;
hátrahagyok színeket, ízeket, illatot.
Elhagytam az érintést, az ölelést, a vágyat,
hátrahagytam minden szépet, mit emberszem láthat.
Csak egyet ne várj kérlek! Csak azt ne kívánd tőlem,
hogy tagadjam a leheletet, a múló testben lelkem!
Ne kérd tőlem, hogy tagadjam a létezés nincs végét,
hogy ne lássam a végtelen szeretet tiszta fényét…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése