Fetykó Judit
Ködben
A felhő földön jár,
ködben fürdik a táj,
nedves ujjával
bevonja az éjszaka
a várost, reggel
minden homályos, úgy fáj
ez a hosszantartó
késő őszi pára.
Megcsalnak a hangok.
Kavarog az elegy,
dübörög a város,
ködbe füstöt okád,
reggel van-e vagy
délután, oly egyre megy;
a felhő földön jár, s
nem megy innen tovább
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése