2013. november 29., péntek

Jóni Barna - Felhők öleléssel ...



Jóni Barna

Felhők öleléssel …

Csak néztem, ahogy rohannak a felhők.
Furcsa, torz figurákat véltem kivenni alakjukból:
Egyszemű bárányt, kecskefejű lovat,
vagy inkább volt az varázslatos egyszarvú?
Majd széjjelszakadva könnyű táncba kezdtek.
Csibék, nagyfejű virágok, tarka pillangók...
Epedezve vágytam, érintésüket, ahogy
elszálltak felettem. Te, eközben unottan,
csak árnyékoddal játszottál, nem hevített semmi láz.
Magamban énekelni kezdtem, mert
úgy éreztem ,a léleknek erre van szüksége igazán.
Beteljesedni ennyi széppel, csak így lehet.
Varázslatos látvány és ősi dallamok…
Nem volt más egyebem. Csak az a boldog
pillanat, mely azóta örökre itthagyott.

1 megjegyzés: