2014. január 21., kedd

Boda Magdolna - (egyre, egyre)




Boda Magdolna
(egyre, egyre)

A homok csak hull egyre
egyre egyre:
hiába.
Nincs hang, ami
a hívásra felelhetne.
Két karom tépi két felé
az élet és múlás,
az itt és ott,
a mindig és soha,
a veled és nélküled,
látod?,
szeretlek, hűséggel,
átkozott hűséggel.
Kutyavonítás hallatszik és
értedsírásom
veri föl az éjjeli csöndet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése