Maczkó Edit
segítőmnek...
Ajándék a létezésed,
Tenyeredben életem,
Tiszta lelked mélye
fogad
Az, hogy gondolsz
énvelem.
Köszönöm, hogy
szívvel érzed
Zúgó-tenger panaszom,
Elég ha csak hangod
hallom
Túl vagyok a
gondokon.
Rám terülnek kormos
felhők
Árnyékolják a napot,
De te mindig kezed
nyújtod
Segíted a holnapot.
Áldott legyen gazdag
lelked,
Ha búsan is érintett
az ének.
Utat vágtál, teret
adtál
A mocsárban fuldokló
fénynek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése