Hollósy Tóth Klára
Téli gondolat
Földre szállnak,
fehér, tiszta pelyhek,
s léttelenné válnak,
mikor olvad,
ha a napfény
ráköszönt maholnap,
jelképei létnek,
mindeneknek.
Példázata
emberéleteknek,
megszületnek, élnek,
s elnyugodnak,
idővel látjuk, mind
pára volt csak,
s harcoltak, hitükért
ölre mentek.
Hullnak, fagynak, s
olvadnak a pelyhek,
irányt mutatnak a
kezdeteknek,
az érték, önemésztve
folytatódhat.
Az élet olyan, mint
elfutó hab,
csitulása egyre vélt
örömnek,
létfelszínen szertefoszló
könnyek.
http://m.youtube.com/watch?v=nWWjU-7k09o
VálaszTörlés