Novák László
Egy év elmúlt..
Egy év elmúlt s Óévbe maradt,
tejszínű ködfátyolának romjain,
Új Év tiszta fényű hajnala ragad.
Egy év elmúlt s tizenkét hónap,
töltötte be laza színjátékát,
s függöny gördült pillanat alatt.
Egy év elmúlt tarka lapjait,
százfelé repítette az idő,
ültetve bennük jövő magvait.
Egy év elmúlt s múltnak árnyai,
rég tovaszállt pillanatai,
lelkeinkben nem kísértenek.
Egy év elmúlt s csak örömei,
jövőnknek stabil pillérei,
maradtak belőle hírnökként.
tejszínű ködfátyolának romjain,
Új Év tiszta fényű hajnala ragad.
Egy év elmúlt s tizenkét hónap,
töltötte be laza színjátékát,
s függöny gördült pillanat alatt.
Egy év elmúlt tarka lapjait,
százfelé repítette az idő,
ültetve bennük jövő magvait.
Egy év elmúlt s múltnak árnyai,
rég tovaszállt pillanatai,
lelkeinkben nem kísértenek.
Egy év elmúlt s csak örömei,
jövőnknek stabil pillérei,
maradtak belőle hírnökként.
*
A hó alatt......
A hó alatt már lassan,
mozgolódik az élet,
apró csendjei a létnek,
formálódnak jövőképek.
Napsugár melege éltet,
bátorítón süt le földre,
újjá született jövevények,
ébrednek álmukból fényre.
Hóvirág illata úgy száll,
betölti a közelt s távolt,
a tél már visszaszámol,
közel virágtavasz s Ámor.
mozgolódik az élet,
apró csendjei a létnek,
formálódnak jövőképek.
Napsugár melege éltet,
bátorítón süt le földre,
újjá született jövevények,
ébrednek álmukból fényre.
Hóvirág illata úgy száll,
betölti a közelt s távolt,
a tél már visszaszámol,
közel virágtavasz s Ámor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése