Birtyik Csaba
Szíved tengerén
Az alkony rózsái
nyílnak
arcod tündöklő redőin,
Miközben a lenyugvó nap
széthasítja az éjszaka
méltóságát rejtő fátylát
Csillagokkal szórja tele
a lépte nyomán sötétlő
égbolt mélykék tengerét,
hogy szíved hajósa révbe
érjen szíved kikötőjén
Régóta áhított öböl
tükörsima víztükrében
horgonyoz szívem hajója
Szél sem rezdül, víz sem mozdul
a nap sem látszik régóta
Átölel és körülvesz az éjszaka nyugalma
arcod tündöklő redőin,
Miközben a lenyugvó nap
széthasítja az éjszaka
méltóságát rejtő fátylát
Csillagokkal szórja tele
a lépte nyomán sötétlő
égbolt mélykék tengerét,
hogy szíved hajósa révbe
érjen szíved kikötőjén
Régóta áhított öböl
tükörsima víztükrében
horgonyoz szívem hajója
Szél sem rezdül, víz sem mozdul
a nap sem látszik régóta
Átölel és körülvesz az éjszaka nyugalma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése