Gubcsi Lajos
Kisherceg-dal
Leánkámnak
Viharra vár az őszi levél
Mielőtt lehull, beléd kapaszkodik
Zuhannál te is, de az élet remény
Alkonyod hajnalán hozzád ragaszkodik
S ha könnymaszatos arcod néha, egyedül,
Beborul, ülj mellénk, a miénk a sírástól fényesül,
Ámulj velünk a groteszk-vigyorgó világra,
Igyuk együtt fényét, ízét fogadjuk imánkba.
Ha nem látsz már vasfalat, dühödt vérebet,
Mert cipellőddel porba rúgtad mindegyiket,
Varázsolj új várat, gerléknek szép fészket,
Otthont a világnak, ne bántson gyermeket.
Hatalmad a halállal szemben - kis életed
Az egyetlen, mit mástól kaptál - meg kell védened
Élj a csillagokban - a fellegek oly közel vannak
A Tejút fényszárnyán kérvényed - véget a halálnak.
Mielőtt lehull, beléd kapaszkodik
Zuhannál te is, de az élet remény
Alkonyod hajnalán hozzád ragaszkodik
S ha könnymaszatos arcod néha, egyedül,
Beborul, ülj mellénk, a miénk a sírástól fényesül,
Ámulj velünk a groteszk-vigyorgó világra,
Igyuk együtt fényét, ízét fogadjuk imánkba.
Ha nem látsz már vasfalat, dühödt vérebet,
Mert cipellőddel porba rúgtad mindegyiket,
Varázsolj új várat, gerléknek szép fészket,
Otthont a világnak, ne bántson gyermeket.
Hatalmad a halállal szemben - kis életed
Az egyetlen, mit mástól kaptál - meg kell védened
Élj a csillagokban - a fellegek oly közel vannak
A Tejút fényszárnyán kérvényed - véget a halálnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése