Jóni Barn - Szüret

Jóni Barna

Szüret

Énekszó hallik, vidámság. Boldog időket élnek a lankák,
szüretre hív az ősz, még zöld lombú venyigékhez…
Méz-fürtökbe zárva a nyár, s lesz majd téli vigasság,
ha egy jó kupa borral, emlékeidben megidézed.
Örömmel köszönt e föld, adva ma isteni áldást
nagy hasú hordód vérszínű musttal, ím, telemerve.
Csordultig a pohár is, mennyei zamattal vár rád,
bánatod boldogan hagyd el, szélnek eresszed...
Megrakva vár a szekér had, csurran a víg-kedv,
hazaindul deli lélekkel a dolgos szüreti népség.
Bízva reménnyel, hogy jövőre majd megin' így lesz.
Rejtőzik a nyár, s az ősz, csupa dal, csupa szépség...

Csendbe borul a völgy, könnyű szellővel ringnak a tőkék,
terhüktől már szabadítva, ezt bőséggel megköszönték…