Pócsa Józsefné
Évforduló
Édesapámra emlékezem
Egy téli hajnalon
elbúcsúztál
Majd betegágyadhoz hívattál
Drága kezeddel búcsút intettél
Csak mosolyogtál és elmentél
Anyám fogta kezed, simogatott
A fájdalom éles tőrként hasított
Csókolta verejtékes homlokod
Könnyével lemosta fáradt arcod
Fiad lecsukta könnyes szemed
Ordít a fájdalom, zokog a csend
Imádságunk az utadon elkísért
Még szép lelked a mennyekbe ért
Istennek átadták megfáradt tested
Egy fénylő csillagon fent a helyed
Onnan néz le ránk két szép szemed
Édesapám, Te jóságos, Isten veled!
Majd betegágyadhoz hívattál
Drága kezeddel búcsút intettél
Csak mosolyogtál és elmentél
Anyám fogta kezed, simogatott
A fájdalom éles tőrként hasított
Csókolta verejtékes homlokod
Könnyével lemosta fáradt arcod
Fiad lecsukta könnyes szemed
Ordít a fájdalom, zokog a csend
Imádságunk az utadon elkísért
Még szép lelked a mennyekbe ért
Istennek átadták megfáradt tested
Egy fénylő csillagon fent a helyed
Onnan néz le ránk két szép szemed
Édesapám, Te jóságos, Isten veled!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése