Simon Roland
Téli tájkép
Hideg szemű hómező felett,
éhség űzte cinke száll,
vacogó táj egy kukoricaszemet,
egy kacér napraforgót sem kínál.
Oh, te jég sodratú folyam,
szomjas marhák helyett,
titok esküjű ég olt szomjat,
gyémánt röptű kavics rebben.
Itt a meztelen nyár fürdött,
szép emléket ringat a csónak,
csillagok közé szökött,
hintaját húzzák az éji lovak.
Mint a bolyongó lélek,
vándorol a sápadt hold,
fehér csendben zöld léptek,
dombon tiszafa dalol.
A pár andalog karöltve,
kezdődik a pompás nászéj,
zúdulnak a mély álmú völgybe,
az üvöltő szél és a néma tél eggyé válik.
éhség űzte cinke száll,
vacogó táj egy kukoricaszemet,
egy kacér napraforgót sem kínál.
Oh, te jég sodratú folyam,
szomjas marhák helyett,
titok esküjű ég olt szomjat,
gyémánt röptű kavics rebben.
Itt a meztelen nyár fürdött,
szép emléket ringat a csónak,
csillagok közé szökött,
hintaját húzzák az éji lovak.
Mint a bolyongó lélek,
vándorol a sápadt hold,
fehér csendben zöld léptek,
dombon tiszafa dalol.
A pár andalog karöltve,
kezdődik a pompás nászéj,
zúdulnak a mély álmú völgybe,
az üvöltő szél és a néma tél eggyé válik.
http://m.youtube.com/watch?v=AViy4yg3vAs
VálaszTörlés