Tóth Roland
/Sentenced/
Hónapvadászó
Csalitosban
csörömpölve hajtják
a zihálva rohanó riadt emlékeket
nyomukban jég-karókat hegyez a fagy
faágak szórnak tenyérnyi fehér pecséteket
csak egy villanás ahogy
az elmúlás magaslesén kucorgó idő
tarkón lövi a hónapokat
még az ujja sem remeg
miközben
januárra fordul a célkereszt
vékonyka hó-pergamenre
kacskaringós memoárokat ír a süvöltő szél
de még így is hallani a finom kattanást
mikor szilveszterkor
(nap)tárat cserél
a zihálva rohanó riadt emlékeket
nyomukban jég-karókat hegyez a fagy
faágak szórnak tenyérnyi fehér pecséteket
csak egy villanás ahogy
az elmúlás magaslesén kucorgó idő
tarkón lövi a hónapokat
még az ujja sem remeg
miközben
januárra fordul a célkereszt
vékonyka hó-pergamenre
kacskaringós memoárokat ír a süvöltő szél
de még így is hallani a finom kattanást
mikor szilveszterkor
(nap)tárat cserél
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése