Csitáry-Hock Tamás
Van a szeretet...
Megfoghatatlan,
megzabolázhatatlan, elsöprő. Nem kérdezi, jöhet-e, egyszer csak itt áll
előtted, beléd bújik, birtokba veszi szívedet, és nincs mit tenni. Próbálhatsz
menekülni, elbújni, próbálhatod elkergetni, de nem lehet. Hiába kérdezed: miért
pont őt választotta - nem felel. Hiába mondod neki: nem lehet - hallgat. És
szeret. Szeret tovább. Szereti őt, akit választott. Akaratod, eszed,
próbálkozásaid ellenére.
Létezik ilyen szeretet.
Létezik ilyen szeretet.
*
Nagyszerű dolog, ha
az emberre valaki gondol, és a gondolataival vigyáz rá. Aki szeret, ezt teszi.
Gondol és vigyáz rá. Akit nagyon szeret. Gondolataival. Érzéseivel. Szívével. A
szívében őrzi Őt, ott védi, oltalmazza. És engedi élni. Néha fájdalmas dolog
ez. Mert néha úgy kell engedni élni, hogy valóban nem lehetsz a közelében. Csak
távolról csodálhatod Őt, távolról figyelheted. Mégis csodálatos érzés szabadon
engedni, akit szeretsz. Engedni, hogy úgy éljen, ahogy a szíve, lelke vezérli,
ahogy neki a legjobb. Ahogy szüksége van rá. Elengedni, de nem elhagyni. Hanem
messziről figyelni Őt, messziről vigyázni rá. A szívedben. A gondolataiddal, az
érzéseiddel, a szereteteddel. És hinni, hogy egy napon visszatér. Bízni benne,
érezni, hogy szeretete visszavezeti hozzád.
Létezik ilyen szeretet.
.Létezik ilyen szeretet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése