2013. szeptember 20., péntek

L. Bornemissza Attila - D. Ihász-Kovács Éva - Nap



Lovag Bornemisza Attila - Dáma Ihász-Kovács Éva  
Nap



Dr. Esterházy Orsolya unokahúgomnak
Óriás katica bogár-nap
úszik halovány kék bűvöletben.
Úszik a világdió-falevélen,
ezen a számunkra-egyetlen
égen, a falevélnyi,
áttört-erezetű
mindenség-szívverésében,
úgy tűnik, mintha
egy óriási gyermek
tenyerében lebegne.
Lebegne, mint valami
végső, nagy kiáltás,
S.O.S.-jel, mielőtt
lecsap az este.
Lebeg.
Hétpettyes türelme száll a
nyárral,
amint egy szív utolsó pirosa
lobban...
S a végtelen éjbe unottan ejti
a gyermek.
Már csak egy csepp,
alvadt vérrög a pályán,
megálltja a szerelmet,
mert a szívnek ütődik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése