Vitó Zoltán - Genezis

Vitó Zoltán

Genezis

http://www.youtube.com/watch?v=DEu9S90zahM  

(Gabónak)

Bennem kietlen pusztaság s maga
a Némaság és vak Sötét vala.

Égen a Nap és Hold is kialudtak,
és nem volt fénye már a csillagoknak.

Zűrzavara uralkodott a térnek
s oktalanul pályáikról letértek,
mit bolygók milliárdja örökölt, -
és kihalt, terméketlen lett a Föld.

A vizek medreiket elhagyák;
holt madarakat hullattak a fák;
erdő-dalú hegyeim leomoltak,
és tehetetlen Kínok káromoltak,
elveszítve lassan minden hitet, -
és bennem már szinte a szeretet
is kiszáradt virággá sorvadott,
nélkülözvén a hulló harmatot.

Kuszává lettek míves útjaim;
kiapadtak tilinkós kútjaim...

És megesett rajtam az Úr szíve:
Látá irgalmas könyörülete,
mily kegyetlen az, hogyha nincsen Társam!

És akará, hogy most már látva lássam:

az én Teremtőm óhaja a rend, -
      egy gesztussal mindent újjá teremt; -
      az én Teremtőm kedveli a rendet,
      hát mellém rendelt, nékem adott Téged; -
      az én Teremtőm szereti a rendet, -
      s a Teremtésben így - Rendet teremtett(!).