Szeles Csabáné - Utazás

Szeles Csabáné

Utazás

Békésen alszik éj pamlagán a város,
hajnalhasad, szemeimből elűzi az álmot.
Felhők mögött szunnyad lustán a Nap,
Hajnalpírt kontúrozva nyújtózik az ég alatt.

Vonatfütty töri meg a néma csendet,
Peronomról mosolyogva még visszatekintek.
Kisvárosomból indulva, hosszú lesz az út,
Néhány óra elteltével, vonatom végállomásra fut.

Lenyűgöz a táj, mintha a fák suhannának tovább,
emlékképek peregnek a horizonton át.
Szellő ring a nádason, s amíg a szem ellát,
Vadvirágok kacérkodnak hajnal harmatán.

Madarak röppennek, sűrű szárnycsapásokon át,
Szélsebesen szelik át a napraforgótáblát.
Akácos út mentén haladva, tekintetem ábrándja
citerázza felkelő Nap köszöntő dallamát.