Kosjegyében
1956-os októberi
forradalom
Új tüzek izzottak már
ötvenháromban,
új politikát főztek a Szovjet katlanban.
Sztálin halálával változások lettek
új személyek jöttek a régiek mentek.
Olyanok is jöttek, akik változást sürgettek.
Növekedett, az új politikát követelők száma
tüntetések voltak közép-európában:
Berlin, Pilsen, Poznan, felkelések voltak
változást akartak és reménységet adtak
a mellettük állóktól új biztatást kaptak.
Példát mutattak a kelet-németek,
akiket követtek: Csehek, és Lengyelek
Moszkva beleszólt mikor észrevette
fővezér cserékkel gyors elejét vette,
kisebb engedménnyel lecsendesítette.
A felkelő népek hullámát megtörték
ismét a szocialista táborba terelték.
Mégis erősödött és lett folytatása
a szolidáris népek új ellenállása,
egymást lelkesítő üzenet váltása.
Hazánkban is voltak nagy vezérváltások
Szovjet elvek szerint újabb elvárások.
Rákosi Mátyást, Gerő Ernő követte,
aki a "Petőfi kört" nagyon nem szerette,
a lelkes ifjúságot lecsőcselékezte.
1956.-év ősszén a tanév kezdetével,
Műszaki és más egyetem lelkes seregével
elindult nálunk is egy ellenálló erő
már csak az volt kérdés, hogy mikor tőr elő,
a népek szabadságát biztosító jövő.
A "Petőfi körben" soká nem váratott,
bátor ifjúságunk tovább nem nyughatott.
Esténként többször többen összegyűltek
ahol a szónokok változást sürgettek.
Október 23.-ára, békés tüntetést szerveztek.
Hezitált a kormány Gerővel az élén
tiltaná meg nem is, de engedték a végén.
A Petőfi téren a zászlók lendültek
békésen vonulva a Bem szobornál gyűltek,
fáklyákkal a kézben mások is vegyültek.
A parlament előtt Nagy Imrét hallgatták
Utána a Kossuth szobornál folytatták.
A tömeg egy része lelkes hevületben
a "nagy" Sztálin szobrát a porba döntötte,
mely egy elnyomó korszak, végét jelentette.
Így kezdődött, és már megállíthatatlanul,
egész országunkban a szabadság vágya gyúl.
Lángra lobbant izzó szabadságunk vágya
a magas égig csapott fel a lángja.
A Világ és Európa nagy csodálatára.
Az események már gyorsan peregtek
a bebörtönözöttek szabadok lettek.
Felerősödött a függetlenség vágya,
amely futótűzként terjedt az országban
egységet teremtett az egész hazában.
Fegyverrel a kézben kitartón harcoltak
véres ütközetben estek el és fogytak.
De mindig jöttek mások csatasorban álltak,
akik őket követték mind hősökké váltak
az elnyomók közül többeken átálltak.
Mert meggyőzte népünk, harca igazsága,
elnyomott Nemzetünk segély kiáltása.
Nagy Imre szólt a Világ népeihez.
A rádió hullámán szólt mindenkihez
első sorban, a Magyar Nemzethez.
A Kilián Laktanya teljes állománya,
átállt a felkelők igaz oldalára.
Maléter ezredessel oly erősek voltak,
az orosz csapatok, Pestről kivonultak
a Szovjet megszállásról tárgyalások folytak.
Nagy Imre rendelt el ekkor tűzszünetet,
Szovjet kivonulást, és ÁVH. megszűnést hirdetett.
Maléter Pált, a szovjetek tárgyalásra hívták
tárgyalás helyett Tökölőn, csapdába csalták,
a gyászos kivégzéséig fogságban tartották.
Románia felől tankok sokasága
lépte át a határt Kádár hívására
kinek fontosabb volt a maga hatalma,
mint a független Magyar Nemzet sorsa,
elárult nemzetünk egyedüli harca.
A túlerővel szemben vesztett reménységben
Nagy Imre hangja hasított a légben.
Az éter hullámain a világnak elmondta,
az ENSZ.-hez küldött második levelében megírta,
hogy Hazánk, a "Varsói Szerződést"felmondta.
Esélytelen harcunk egyre rosszabbodtak
szabadság ideánk szerteszét foszlottak,
mert a nagyhatalmak tovább tétlenkedtek,
segítséget nem, csak ígéretet tettek.
Mint koncot az ebnek, úgy oda vetettek.
Így ért véget dicső szabadságunk vágya
gyászt s megtorlást hagyott maga mögött hátra.
Nagy Imre és társai menedéket kaptak,
akiket Kádárék álnokul becsaptak
a Jugoszláv követségről, hazugul kicsaltak.
Koholt vádak alapján őket perbe fogták,
akik a felkelést bátorhősként irányították.
Kitervelt döntéssel halálra ítélték
Nagy Imrét és társait, később kivégezték
sok honfitársunkat külhonba száműzték.
új politikát főztek a Szovjet katlanban.
Sztálin halálával változások lettek
új személyek jöttek a régiek mentek.
Olyanok is jöttek, akik változást sürgettek.
Növekedett, az új politikát követelők száma
tüntetések voltak közép-európában:
Berlin, Pilsen, Poznan, felkelések voltak
változást akartak és reménységet adtak
a mellettük állóktól új biztatást kaptak.
Példát mutattak a kelet-németek,
akiket követtek: Csehek, és Lengyelek
Moszkva beleszólt mikor észrevette
fővezér cserékkel gyors elejét vette,
kisebb engedménnyel lecsendesítette.
A felkelő népek hullámát megtörték
ismét a szocialista táborba terelték.
Mégis erősödött és lett folytatása
a szolidáris népek új ellenállása,
egymást lelkesítő üzenet váltása.
Hazánkban is voltak nagy vezérváltások
Szovjet elvek szerint újabb elvárások.
Rákosi Mátyást, Gerő Ernő követte,
aki a "Petőfi kört" nagyon nem szerette,
a lelkes ifjúságot lecsőcselékezte.
1956.-év ősszén a tanév kezdetével,
Műszaki és más egyetem lelkes seregével
elindult nálunk is egy ellenálló erő
már csak az volt kérdés, hogy mikor tőr elő,
a népek szabadságát biztosító jövő.
A "Petőfi körben" soká nem váratott,
bátor ifjúságunk tovább nem nyughatott.
Esténként többször többen összegyűltek
ahol a szónokok változást sürgettek.
Október 23.-ára, békés tüntetést szerveztek.
Hezitált a kormány Gerővel az élén
tiltaná meg nem is, de engedték a végén.
A Petőfi téren a zászlók lendültek
békésen vonulva a Bem szobornál gyűltek,
fáklyákkal a kézben mások is vegyültek.
A parlament előtt Nagy Imrét hallgatták
Utána a Kossuth szobornál folytatták.
A tömeg egy része lelkes hevületben
a "nagy" Sztálin szobrát a porba döntötte,
mely egy elnyomó korszak, végét jelentette.
Így kezdődött, és már megállíthatatlanul,
egész országunkban a szabadság vágya gyúl.
Lángra lobbant izzó szabadságunk vágya
a magas égig csapott fel a lángja.
A Világ és Európa nagy csodálatára.
Az események már gyorsan peregtek
a bebörtönözöttek szabadok lettek.
Felerősödött a függetlenség vágya,
amely futótűzként terjedt az országban
egységet teremtett az egész hazában.
Fegyverrel a kézben kitartón harcoltak
véres ütközetben estek el és fogytak.
De mindig jöttek mások csatasorban álltak,
akik őket követték mind hősökké váltak
az elnyomók közül többeken átálltak.
Mert meggyőzte népünk, harca igazsága,
elnyomott Nemzetünk segély kiáltása.
Nagy Imre szólt a Világ népeihez.
A rádió hullámán szólt mindenkihez
első sorban, a Magyar Nemzethez.
A Kilián Laktanya teljes állománya,
átállt a felkelők igaz oldalára.
Maléter ezredessel oly erősek voltak,
az orosz csapatok, Pestről kivonultak
a Szovjet megszállásról tárgyalások folytak.
Nagy Imre rendelt el ekkor tűzszünetet,
Szovjet kivonulást, és ÁVH. megszűnést hirdetett.
Maléter Pált, a szovjetek tárgyalásra hívták
tárgyalás helyett Tökölőn, csapdába csalták,
a gyászos kivégzéséig fogságban tartották.
Románia felől tankok sokasága
lépte át a határt Kádár hívására
kinek fontosabb volt a maga hatalma,
mint a független Magyar Nemzet sorsa,
elárult nemzetünk egyedüli harca.
A túlerővel szemben vesztett reménységben
Nagy Imre hangja hasított a légben.
Az éter hullámain a világnak elmondta,
az ENSZ.-hez küldött második levelében megírta,
hogy Hazánk, a "Varsói Szerződést"felmondta.
Esélytelen harcunk egyre rosszabbodtak
szabadság ideánk szerteszét foszlottak,
mert a nagyhatalmak tovább tétlenkedtek,
segítséget nem, csak ígéretet tettek.
Mint koncot az ebnek, úgy oda vetettek.
Így ért véget dicső szabadságunk vágya
gyászt s megtorlást hagyott maga mögött hátra.
Nagy Imre és társai menedéket kaptak,
akiket Kádárék álnokul becsaptak
a Jugoszláv követségről, hazugul kicsaltak.
Koholt vádak alapján őket perbe fogták,
akik a felkelést bátorhősként irányították.
Kitervelt döntéssel halálra ítélték
Nagy Imrét és társait, később kivégezték
sok honfitársunkat külhonba száműzték.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése