Válóczy Szilvia - Ha megmondod ...

Válóczy Szilvia

Ha megmondod...

Ha megmondod, mit tegyek,
Azt teszem majd.
Iszom szavaid mámoros átkait,
És közben szenvedek,
Amiért elrejted azt,
Mi számodra balgaság.
Semmi sem hazugság,
Inkább oltalom…
Mélyen, eltemetve vív
Oly kemény harcokat.
S ha lázadnék, keservesen,
Azt lásd, mi mögötte van,
Lásd meg csendesen
Jelenem törvényeit.
Nemes kívánalom a tét,
Hallgatag szívek gyönyöre.
Mely olykor makacsul akar,
Mégis lázálmokban él,
Mert folyton csak remél.
Ha megmondod, mit tegyek…
Azt teszem majd…
Hisz önmagamban a vágy,
Csak szakadékba hajt.
Egyedül pedig…
Nincs kiút.