Helen Bereg
Egész
Voltál,
lehet karnyújtásnyira távol,
mégis elérhetetlen.
Éltél ezredéveket
lelkemtől messze.
Voltál,
boldog, s boldogtalan.
Vágytad holnapok másságát,
kerested párod, másik feled,
hiába minden, nem találtad.
Voltam,
boldog, s boldogtalan.
Vágytam holnapok másságát,
kerestem párom, másik felem,
hiába mégse, nem találtam.
Két idegen azonos vággyal,
két boldogságra sajgó élet,
te ott, s én itt néztünk
a homályba vesző messzeséget.
Sorsunk véletlen komponálta,
nem távolba, egymásra néztünk.
Megtaláltuk lélektornácán az egészet.
lehet karnyújtásnyira távol,
mégis elérhetetlen.
Éltél ezredéveket
lelkemtől messze.
Voltál,
boldog, s boldogtalan.
Vágytad holnapok másságát,
kerested párod, másik feled,
hiába minden, nem találtad.
Voltam,
boldog, s boldogtalan.
Vágytam holnapok másságát,
kerestem párom, másik felem,
hiába mégse, nem találtam.
Két idegen azonos vággyal,
két boldogságra sajgó élet,
te ott, s én itt néztünk
a homályba vesző messzeséget.
Sorsunk véletlen komponálta,
nem távolba, egymásra néztünk.
Megtaláltuk lélektornácán az egészet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése