2013. október 1., kedd

Pataki Glica - A kovács titka



Pataki Glica

A kovács titka 

 /részlet/



Az őszi ködök alá szálltak, az orrukig sem látnak a szarvasok. Az erdő lombja szépen színesedik. Sokszínű lett a világ. A zöld, sárga, piros, bordó, okkersárga, rőt vörös, barna festéket öntött szét a Teremtő. Festők ecsetjére kívánkozik ez a gyönyörűség. Ezt a csodát lengi be a köd halvány fátyola, az erdei réteken. Nesztelen lett a járás a szarvasok váltóin. A látás gyakran megcsalatkozik, semmi sem az, aminek látszik. A hegyi patakok hangja föl erősödött, szinte csak őket hallani, ha a közelükbe járunk. Az eső, ahogy jött, úgy megy is tova. Gyorsan mossa a lábnyomokat. Mihály minden mozzanatot összeilleszt. Itt az idő a fővadászt becserkészni a saját területén. A kovács sokat tanult a természettől. Időnként ő is meglepődött azon, amit tapasztalt.
október reggelén, Scultéty Bécsbe utazott, banki ügyek miatt. Újabb hitelekért ment, alá írni a szerződéseket. Kálmán egyedül maradt pár napra, ami nem is baj. Éppen jókor jött. A hó lassan elkezd szállingózni, rá a lombos erdőre. A levelek nagy része még nem intettek búcsút a fáknak. A két évszak összetalálkozott. Északi irányból erősödik a havazás, szinte hihetetlen, ami most történik. Dél felöl nézve az erdőt, ősz van. Észak felől tombol a tél. A hegyoldalon szarvas tehenek vonulnak át, laza szökellésben. A győztes koronás is velük van. A vezér tehén vezeti a csapatot. Kálmán vállára vette a fegyvert és kiment a völgybe. Ott folyik a két hegy között a Más-patak. Bőven tajtékzik benne a víz, köveket görget magában.

1 megjegyzés: