Nagy Ilona -- Színkavargó

Nagy Ilona

Színkavargó

Készül a nagy piktor, festi már a tájat,
s egyességet köt a fehérfényű Nappal,
hiszen sok festék kell - segítség sem árthat -,
bokorra egy vödör, fára meg vagy hattal

- már csak néhány nap és színes fogadást ad –,
töpreng melyik levél milyen szín legyen,
kire fessen bordót, kinek mély barnákat,
sárkányvér-vöröset mennyiért vegyen…
Kell majd aranyokker és a gyantaságra,
konyakszín - hisz ebből fest koktélruhát -,
később, hogy ezeket estélyire váltsa,
rájuk húz egy bársonyt, az lesz a nugát,
levélkeringőhöz bécsivörös sál kell,
táncparkettnek zsálya, s kákazöld dukál,
gyöngyfényű bálterem, amikor a Nap kel,
holdezüst s tintakék este hét után.

Rengeteg a dolga - nagy az elvárásunk –,
nem pihenhet reggel, délben sem este,
hogy majd szín-szellőbe tekeredő sálunk,
szívünk őszmelegét visszatükrözze.