N. Horváth Péter
Hogyan?
Maradok
leány-kegyekből kinézett lovagnak
valahol a hosszú őszök esti sétaterén.
Innét nézve, hogy másoknak odabent mit adnak,
s látva, daltalan marad mind, mert ők kapják, nem én.
Mit is adnék egyszobányi szerelmes melegér’,
néhány teljes napért, amit vele töltenék el,
széles ágyért, hová közénk Isten is odafér,
s jól tartana üres-kéjtől mentes édességgel.
Ajtón kívül vitázom a mások örömével,
s tudom, ami velük zajlik, csak hitvány másolat,
mert különben hogyan marhatná az idő széjjel,
s miért ültetne szájukba vakító átkokat.
valahol a hosszú őszök esti sétaterén.
Innét nézve, hogy másoknak odabent mit adnak,
s látva, daltalan marad mind, mert ők kapják, nem én.
Mit is adnék egyszobányi szerelmes melegér’,
néhány teljes napért, amit vele töltenék el,
széles ágyért, hová közénk Isten is odafér,
s jól tartana üres-kéjtől mentes édességgel.
Ajtón kívül vitázom a mások örömével,
s tudom, ami velük zajlik, csak hitvány másolat,
mert különben hogyan marhatná az idő széjjel,
s miért ültetne szájukba vakító átkokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése