Szomorúfűz - Október békéje - arany-barna október

Szomorúfűz

Október békéje - arany-barna október

Október hónap a mérleg jegyében jár
Őszapó szakállát néha dér lepi már
Aranyló avar szegélyezi az utakat
Elszálltak régen a vándorló madarak
A földeken itt-ott már szántanak
Vetik tavaszra az új élet-magvakat
Az őszi napok gyönyörű varázsa
Fátyolködként borul a színes arcára.

*

Elsuhant a nyár. Ismét őszbe borult a táj. Elszöktek a fények, megsokszorozódnak az árnyak az ősz csendjében ...

Aranyló színek a párába vont tájon bársonyba vonva a fákat. Az októberi dér megcsipkedi lelkünket is.

Sárga levelek zörögnek, potyognak - fák csupaszodó ágai recsegnek, jajongnak a zizegő  lombok alatt lopakodó csípős, őszi szélben.

Morc felhők kergetőznek az égbolton, uralva az eget, vagy hideg eső veri a tájat.

Fénylő, barna gesztenye az avarban. Szőlő illat, gyümölcs illat a levegőben.

Színes az erdő, a rét, a kertek.

Hidegek, ködösek, olykor deresek a reggelek. A délutáni Nap még enyhe, az áttetsző fénysugarak átölelnek, simogatnak.

Vörös korong az alkonyi nap, hűvösek az esték, hidegek az éjszakák.

A határban őszi munkák folynak, szántanak, vetnek.

Október arany-barnával  vonja be az életünket.

A zizegő, száradt levéllepelben magára húzza takaróját, aludni tér a természet.

Hamarosan bekopog a zordon november.